Sajtó























Bálványosfürdő jövője – Szózat a magyar közönséghez - 1911

Írta: dr. Herrmann Antal

Erdélyt Tündér Ilona varázskertjének mondja a népmonda. Gyönyörű vidékei; dús természeti kincsei, csodás hatású gyógyforrásai, néprajzi sajátságai, történelmi emlékei a magyar birodalom legszebb, legérdekesebb területévé avatják ezt az országrészt.

Erdélynek jelentős szerepe volt és nagy hivatása van a nemzeti életben. De Magyarország e jobb kezét már-már megbénítja a létért való nehéz küzdelem. A nemzeti élet lüktető vérkeringéséből igen kevés jut Erdélynek.

Kivált a Székelyföld és a székelység sínylődik kedvezőtlen gazdasági és kultúrai viszonyok közt. Itt nagy feladatok várnak a magyar társadalomra, a nemzeti munkára.

Erdélynek talán legérdekesebb vidéke Bálványosfürdő tája, Háromszék vármegye kézdii járásában. Torja község határában, az Apor báró család ősi uradalmának tartozéka. Itt a honi természet alkotta legremekebb foglalatba méltóan illeszkedik bele Bálványosvára, a magyar őstörténetem drága emlékköve.

A Büdöshegy oldalán kénes és timsós barlangok bűvös párákat lehelnek. Tűz elalszik bennök, arany megfeketedik, lélegzet elfúl. De a kóros tagból kiizzasztják a köszvényt, mint a tömjén elűzi a gonosz szellemet. Derékmagasságban pedig üde levegő tölti be az odúkat. A falakon kristálycseppek szivárognak; szemgyógyító hatásuk versenyez a bibliai Tóbiás csodaszerével.

A torjai Büdöshegy, mint páratlan természeti ritkaság, már rég világhírű. De a tövében fakadó csodaforrásokat, életvizeket inkább csak a közeli vidék ismerte és használta.

Néhai Apor Gábor báró neje, Pálffy Fidelis grófnő, makacs gyomorbaja ellen hiába keresett gyógyulást a világhírű külföldi fürdőkben. Végre megpróbálta a bálványosi sósforrást és rövid idő alatt csodálatos módon meggyógyult.

Illusztráció: A Büdöshegy déli lejtője a fürdőtelep völgyével

Így nyerte a forrás a Fidelis nevet. A 90-es évek közepén, a vidék legszebb helyén pompás fürdő-palotát építettek, a Penzió-szállót (most Rabonbán-szálló). Erkélyeiről elragadó kilátás nyílik a gyönyörű völgyre és az egész fürdőtelepre.

Talán az egész világon sehol sem fakad ilyen aránylag kis területen oly számos, oly különböző s oly hatásos gyógyforrás, mint Bálványosfürdőn. Van itt savanyú, sós, vasas, glaubersós, égvényes, sósvasas, timsós, szabad-kénsavas stb. víz. Részben ivókutakba van foglalva, vagy fürdőmedencékbe gyűl, vagy melegen fürdőkádakba ömlik. A fürdőnek van igen intenzív hatású lápföldje is.

A különböző vizek speciális hatásai szerint a reális gyógy javallatok egész sora kínálkozik Bálványosfürdőn: a vérkeringési szervek bajai és szívbajok, vérbetegségek, csúz és köszvény, emésztési zavarok, vesebajok, a légzőszervek bántalmai, idegbajok, bőrbántalmak, szembajok és különösen a női szervek betegségei találnak itt gyógyulást. Van itt még különböző fürdői gyógyeljárás: terepkúra, hidegvíz-gyógyintézet, villamos és szénsavas fürdők stb.

A fürdő védett helyen, szinte 1000 méter magasságban van a tenger színe fölött; a levegő feltétlenül por- és bacilusmentes, üde, balzsamos. A klíma kellemes, enyhe, télen sem zord. Bálványosfürdő téli gyógyhelynek és sporttelepnek is igen alkalmas volna. Az új nagy és a régi vendéglőben és villákban van 70 vendégszoba, továbbá társalgó és éttermek, tenisz- és tekepályák, gondozott hosszú sétautak a lombos és fenyves erdőben vadászat stb.

A Büdöshegy lábánál van a fürdő szénsavtisztító- és sűrítő gyára. Itt acélpalackokba töltik a Büdösbarlangból hosszú csövezeten levezetett természetes szénsavat, mely a legtisztább és legértékesebb.

A fürdőtelep tőszomszédságában egy csúcson emelkednek Bálványos-vár romjai. A pogány magyarság ezen hagyományszentelte történeti emléke körül ezer ősi monda rajzik. Itt áldoztak az ősök utoljára Hadúrnak. Ez volt egy időben a szent korona rejtekhelye. Jókai bűvös képzelete legszebb regényeit szőtte e regékből.

Bálványosfürdő a legjutalmazóbb kirándulások kiinduló és középpontja. Közel van Tusnád, a Szentanna tava, a bükszádi üvegcsűr, Málnás, Kézdivásárhely stb.

Bálványosfürdő a hozzátartozó barlangokkal, forrásokkal, fürdőkkel, vendéglőkkel, villákkal, szénsavgyárral, 600 hold parkszerű erdővel igen nagy értéket képvisel. Kellő ismertetés, megfelelő befektetés és szakszerű vezetés mellett rendkívüli fejlődésre és fellendülésre számíthat biztosan, rövid időn belül. E tekintetben meghaladhatja pl. Szovátát is, mert gyógyjavallatai és területi viszonyai jóval kedvezőbbek, mint Szováta, és mint Tusnád is, melynek zilált pénzügyeit nagy összegű közpénzzel rendezték nem régen.

Az Apor báró-féle uradalmat a némileg elhanyagolt fürdőbirtokkal együtt az örökösöktől három székely birtokos vette meg. Mozgósítható erejüket még haladják azok az igen nagy és komplikált pénzügyi, közgazdasági, társadalmi feladatok, melyek a megszerzéssel és fenntartassál járnak, s mélyeket csak az ősi birtokaik feláldozásával oldhatnának meg, amire természetesen nem hajlandók.

De itt nemcsak magánüzletről van szó, hanem nagy nemzetgazdasági, sőt fontos szociális és nemzeti érdekekről.

Ez a páratlan fürdő-, nyaraló- és kirándulóhely, célszerűen fejlesztve, a turisták ezreit hívogatná e vidékre, a fürdőzők és nyaralók százait kötné le huzamosabban. A vidék természeti ritkaságai világszerte elhíresztelődnének és ez hozzájárulna ahhoz, hogy ország-világ mindjobban és előnyösebben ismerje meg hazánkat. A nagy forgalom és a fejlődéssel járó munkák és vállalatok keresetet nyújtanának á vidék népének, előmozdítnák a Székelyföld gazdásági emelését, a székelység erősödését. Az ilyen feladatok megoldásának támogatása volna az igazán foganatos székely akció, a valódi székelymentési művelet.

Illusztráció: A Büdöstető a Büdösbarlanggal

E nagy tekintetektől vezéreltetve, e magas célokat szem előtt tartva, elhatározták Bálványosfürdő tulajdonosai, hogy a fürdőbirtok megszerzésére, fejlesztésére és felvirágoztatására részvénytársaságot alakítanak. E célra felhívást és tervezetet bocsátottak ki; melynek lényeges tartalmát itt közöljük: „Részvény-aláírási felhívás és tervezet Bálványosfürdő gyógyfürdő magaslati és klimatikus gyógyhely, a hozzátartozó világhírű „Torjai büdös" kén- és timsós barlangok s az azokkal szoros összefüggésben levő, természetes szénsavat sűrítő gyár átvételére részvénytársaságot alapítunk. 1. A részvénytársaság cége: „Bálványosfürdő és szénsavgyár részvénytársaság." 2. Székhelye: Kézdivásárhely, (Háromszékvármegye). 3. Alaptőkéje: 600.000 korona, mely összeg 3000 db egyenként 200 korona névértékű, névre szóló részvény kibocsátásával és elhelyezésével hozatik létre, részvényenként egyelőre 120 korona befizetés mellett. 4. Tartama: A társaság működési tartama, megalakulásától számítandó 50 év. 5 Célja: A társaság célja a fürdő és szénsavgyár átvételével oly tőkebefektetést eszközölni, mely a barlangok kifogyhatatlan természetes szénsavának az eddiginél nagyobb kihasználását és forgalomba hozatalát lehetővé tegye és a természet által minden tekintetben megáldott s gyógyforrásokban gazdag fürdőt a mai kor kívánalmainak megfelelő átalakítás mellett elsőrangú gyógy- és üdülő fürdőteleppé emelve, ebből kifolyólag azt ügy a tehetős, mint a kevésbé vagyonos hivatalnoki, tanítói stb. osztály részére hozzáférhetővé tegye; továbbá, hogy a föld mélyében előforduló kén, vas és esetleg más ásványoknak kutatását, felszínre hozatalát szakszerűen mívelje. 6. A fürdőtelep gyógyforrásainak, összes épületeinek, berendezéseinek (vízvezeték, kutak, tükör- és kádfürdők, szobaberendezések, vendéglő- és konyhafelszerelések) a kén- és timsós barlangoknak, a szénsavgyár berendezésének és épületeinek, valamint az ezekhez tartozó 600 kataszt. hold területű bükk-erdő, kaszálók és fenyvesített parkok és sétányoknak szakértők által megbecsült, alapítók által elfogadott becsértéke az ezen tervezethez foglalt részletes kimutatás szerint 400.000 korona. 7. A megállapított alaptőkére egyelőre befizetett 360.000 korona a 6. pontban kitett 400.000 korona vételár törlesztésére fordíttatik, a fizetetlen 40.000 korona pedig a részvényekre teljesítendő további befizetésig a vételár hátralékát képezendi, mely összeg után évi 6% kamat fizetendő mindaddig, amíg ez a részlet is törlesztve lesz. 8. A részvények átvételi ára 124 korona. Ezen összegből 120 korona a részvényalapokét illeti, 4 korona a felmerülő alapítási költségek fedezésére s az ebből esetleg fennmaradó összeg pedig tartalékalap képzésére fordítandó. A részvényekre teljesítendő további befizetéseket a szükségeltető fejlesztési munkálatok előhaladásához képest az igazgatóság határozza meg. 9. Minden 50 részvény egy, első, és minden 30 részvény egy másodosztályú villahely átvételére jogosít. Úgy az első, mint a másodosztályú villahelyek-nagysága 200 négyzetöl. Villatulajdonos csak részvényes lehet. Minden villahely után kívánatra a fürdő szélső határában az igazgatóság által meghatározandó helyen istálló, ól és fészerhely jár. A részvényesek a beépített villahelyeknek telekkönyvileg is tulajdonosai. 10. A részvények ára a részvénytársaság megalakulásáig a Kézdivásárhelyi Kisegítő Takarékpénztár Részvénytársaságnál, mint egyik alapítónál lesz elhelyezve s a következő részletekben fizetendő: a) aláíráskor előlegül 40 kor., részvényenként alapítási költségre szintén az aláíráskor 4 kor., b) az alakuló közgyűlés megtartása után, 1912. február 15-ig 80 kor., összesen 124 korona. A részvények jegyzésénél fizetendő előlegek és alapítási költségek fölvételére az alapítók által erre meghatalmazott közegek bízatnak meg, a további részletek; pedig közvetlen a fent nevezett intézethez fizetendők. A teljesített fizetésekről aláíróknak takarékbetéti könyvek szolgáltatnak ki. Késedelmes befizetés esetében a hátralevő részlet után 6% késedelmi kamat számíttatik. Elveszett előlegek és a netalán befolyó késedelmi kamatok tartalékalap képzésére fordíttatnak. 11. Az aláírók által befizetett részletekért az alapítók vagyonilag egyetemlegesen felelősek és a társaság meg nem alakulása esetében a befizetett részletek; az alapítási költséggel együtt az aláíróknak visszateríttetnek. 12. Aláírás zárideje 1911. évi december hó 31. 13. Az aláírás az ezen tervezethez csatolt részvény-aláírási íven saját kezűleg eszközlendő s minden aláírót egyaránt kötelez. 14. A fürdőidény tartama alatt a részvényesek a kénbarlang, fürdők és szobák használatánál alapszabályszerű kedvezményben részesülnek. 15. Az alapítók fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a jegyzett részvények után őket megillető villahelyeket önmaguk tetszés szerinti helyen jelölhessék ki; 600 kataszt. hold területen található nyers építő anyagokat tetszés szerinti helyen igénybe vehessék, továbbá, hogy a keresk. törvény 183. §-ának rendelkezése alapján a 11 tagból álló igazgatóságot 3 évi időtartamra kinevezhessék. 16. Az alapítók az aláírókat az aláírás záridejétől számítandó egy hó alatt alakuló közgyűlésre egybehívni tartoznak.

Az előadottak alapján tisztelettel kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy bennünket a közérdek előmozdítására irányult célunk elérésében és vállalatunk keresztülvitelében támogatni s a részvényeket, mint előnyös tőkebefektetést az aláírási íven jegyezni méltóztassék.

Bálványosfürdő, 1911 augusztus hó 20.

Alapítók: Kézdivásárhelyi Kisegítő Takarékpénztár Részvénytársaság nevében: Kupán József vezérigazgató, Wertán Vencel igazgató. A tulajdonosok: Sólyom Gyula, Csoboth János, Magyarosi Ferenc.

A tulajdonosok 500 részvényt jegyeztek, a Kézdivásárhelyi Kisegítő takarékpénztár 50 részvényt. A többi 2450 részvény nyilvános aláírás alá bocsáttatik.

A 600.000 K alaptőkéből 400.000 K a vételár lefizetésére fordíttatik, 200 ezer K pedig befektetésekre.

A birtokállomány egyes alkotó részeit a legilletékesebb szakemberek becsülték meg: Tar István kohómérnök, Benkő Gyula takarékpénzt, igazgató, Bedő Albert földbirtokos, Nagymihály Sándor építész, Zárug László főkönyvelő, Márton Benedek erdőmérnök. A becslés nagyon reális, sőt (az ilyen alapítási műveletek rendes szokásától eltérőleg) a tényleges értéken jóval alól marad. Pl. a szénsavgyár volt tulajdonosa nemrég 8000 K-t kapott volt csak azért, hogy szüneteltesse a termelést. A nagy terjedelmű és igen masszív, nagy szállónak a felépítése ma a becsértéknek kétszeresébe kerülne.

Illusztráció: Szűz Mária szobor a Büdösbarlanghoz vezető útban

A 600 hold parkszerű fás terület mint közönséges haszonerdő is többet ér. A híres Büdösbarlang tulajdonképpen megbecsülhetetlen. Három villa együttvéve 1500 K-ra van becsülve. Pedig némi lendület esetén egynek-egynek az évi bére 200 koronában állapítható meg. Ilyenformán ítélhetők meg a többi tételek is. Itt tehát nem kapzsi üzéreknek fiktív értékekre fundált gründolásáról van szó, hanem nyerészkedni nem akaró, előkelő, tekintélyes székely birtokosoknak feltétlenül szolid, reális vállalatáról, mondhatni a nemzeti vagyonosodás és a közérdek javára felajánlott áldozatáról.

Bálványosfürdő és a bálványosi természetes szénsavat sűrítő-gyár továbbfejlesztésére az alapítók a következő tervezetet állították fel:

1. A szénsavgyárnál : a) hogy a jelenleg meglevő gépek termelőképessége, ami évenként circa 300.000 kilogramm sűrített szénsavat tesz ki, kihasználható legyen, szükséges a már meglevő tartályok mellé még legalább 2000 db legújabb fajta 10 kilogrammos vagy az ennek megfelelő 20 kilogrammos tartály beszerzése; b) a forgalom lehető leggyorsabb lebonyolítására pedig Sepsibükszád–bálványosfürdői vasútállomáson egy raktár beállítása, amely célokra 55.000 K számíttatik.

2. Bálványosfürdőn: a) Úgy a fürdőn, mint a szénsavgyár érdekéből Kézdivásárhely–Torja–Bálványosfürdő–Sepsibükszád közt telefonösszeköttetés; b) a fürdőszezon alatt Kézdivásárhely–Sepsibükszád p. u. közt a személy, azonkívül pedig a szénsavgyár–Sepsibükszád p. u. közt a teherforgalom lebonyolítására automobil-közlekedés; c) fásítások (fenyőültetvények), új utak és sétányok létesítése; d) sósvasas hidegfürdő építése; e) a timsós hideg- és meleg fürdőnek az újabb követelmények szerinti újraépítése; f) 2 egyenkint 40 szobás szálló építése; g) a régi vendéglő újraépítése; h) a főépületen belőli villának 12 szoba és ugyanannyi konyhára való kibővítése; i) villanyvilágítás; j) kisebb javítások és helyreállításokra terveztetik összesen 145.000 K. Vagyis a szénsavgyár és fürdő fejlesztésére összesen 200.000 K.

Nyilatkozat. Alulírottak a Solyom Gyula, Csoboth János és Magyarósi Ferenc urak kérése folytán a bálványosi Apor-féle szénsavgyár, Bálványos-fürdő, a torjai büdös (kén-) és timsós barlangok és az ezekhez tartozó 600 kat. hold terület értékét megbecsülve, azokat a következő értékűnek találtuk.

1. A bálványosi br. Apor-féle szénsavgyár és pedig egy gyárépület, gyárkémény és kazánházzal és azok teljes felszerelése, úgymint: egy forrcsöves kazán, egy 36 hp. gőzgép condensatorral, egy gázszivattyú, egy szénsavsűrítő-gép, egy vízszivattyú, 3 nagyobb, 5 kisebb tisztító kazán, egy hűtő, egy víztartály és az ezekhez szükséges kisebb eszközök és szerszámok, továbbá 1500 m. 2 colos ólomcsővezeték, 1300 db régi és újabb fajta szénsavtartály – mindez teljesen jó és üzemképes állapotban, úgyszintén egy gépész és tüzelői lakás becsértéke 100000 K.

2. Bálványosfürdő–gyógyfürdőn levő összes épületek és pedig: a) a sósvasas hideg és meleg fürdő, kazánház és kazán betonvíztartály és vízvezetékkel 10 000 K; b) a timsós hideg- és melegfürdő-beton víztartály és vízvezetékkel 3.000 K; c) a 47 x 17 m. alapterületű 3 emeletes gyógyszálloda 65 helyiséggel, egy zárt veranda és egy zárt zongora-teremmel együtt 120 000 K; d) a gyógyszállodához 1600 m. vízvezeték 10 000 K; e) egy 3 szobás, 3 konyhás, 72 m2 alapterületű villa 3000 K; f) három egyenként 2-2 szobából álló lakás 3 konyhával 1500 K; g) 5 helyiséget magában foglaló régi vendéglő 2000 K; h) 2 db egyenként 4 szobás deszkából épített nyári lakás 1000 K; i) egy kőből épült istálló, szín- és cselédlakással 3000 K; j) egy fából épült istálló és szín 500 K; k) egy sütőház 500 K; 1) egy kugli pálya fedve 200 K; m) egy tenisz-pálya 200 K; n) zenepavilon, mórföldraktár, árnyékszékek stb. 100 K; o) bútorok, ebédlő- és konyhafelszerelések 10 000 K.

3. 600 kat. hold terület bükkös-erdővel borítva a rajta levő kénes-, timsós- és gyilkos-barlangokkal, a „buffogó" nevű helyen levő mórföld-teleppel, a Károly, Fidelis, Henriette, Sándor és még mintegy 10 névnélküli forrással, utak és parkírozással 135 000 korona, vagyis az 1., 2. és 3. pontok alatt felsorolt ingó és ingatlanok becsértéke 400 000 korona, azaz négyszázezer koronában állapíttatik meg.

Kelt Bálványosfürdőn, 1911. augusztus hó. Tar István fém- és kohómérnök, Benkő Gyula kvh. tkp. cégv. főkönyv. h. v. igazgató, Bodó Albert földbirtokos, Nagymihály Sándor okl. építész, Zárug László takarékpénztári főkönyvelő. A kénbarlangnak, a szénsavgyárral állandó szénsavtermelési szempontból való összekapcsolása által a 3. (harmadik) tételszám alatti becsértéket állapítom meg. Márton Benedek m. kir. erdőmérnök.

Alapítók: Kézdivásárhelyi Kisegítő Takarékpénztár Részvénytársaság nevében: Kupán József vezérigazgató, Wertán Vencel igazgató. A tulajdonosok: Solyom Gyula, Csoboth János, Magyarósi Ferenc.

***

Akik a R.-T. alakulását elősegítik, egyúttal igen fontos nemzetgazdasági érdeket szolgálnak. Előmozdítják egy rendkívül értékes, de ma jóformán improduktív birtok értékesítését, és ezzel a nemzeti vagyon gyarapodását.

Az ezen területről előtörő szénsav ugyanis oly nagy mennyiségű, hogy annak csak részbeni kihasználásával is nemcsak Erdély és Románia, de az egész Magyarország szénsavszükséglete is fedezhető volna. A természet által ily nagy bőségben ingyen adott kincs pedig bármily csekély áron való értékesítés mellett is haszonnal állja meg a versenyt és biztosítja azt, hogy a részvényeibe fektetett tőke kamatozatlanul ne heverjen.

Továbbá igen humánus és emberbaráti dolgot művelnek, midőn a szenvedő emberiség javára minél jobban és általánosabban értékesíthetővé teszik e fürdőhely rendkívüli áldásos, páratlan gyógyhatásait.

Végre fontos hazafias és nemzeti ügyet mozdítanak elő, midőn e székely fürdőtelep felvirágoztatásával közreműködnek a Székelyföld fellendítésében, a székely nép erősítésében, és hazának és hírnevének emelésében.

A dolog sürgős. A R.-T.-nak 1912. februárban okvetlenül meg kell alakulnia.

Ha a R.-T. netalántán nem alakulna meg és más megoldási mód nem kínálkoznék, akkor a tulajdonosok, nagy sajnálkozással, esetleg kénytelenek lesznek tárgyalásokba bocsátkozni idegen reflektálókkal, főleg romániai érdeklőkkel, akik igen előnyös ajánlatot tettek.

Illusztráció: Rabonbán-szálló

Hogy e megoldás nemzeti szempontból mennyire nem kívánatos, fölösleges bővebben fejtegetni.

Kérjük a magyar közönséget, elsősorban az „Erdély" hazafias, lelkes olvasóit, alkossák meg ezt a nagyszabású, magas célú vállalatot, mely nem áldozatot kér, sőt tisztességes polgári hasznot kínál a résztvevőknek. És alkalmat ad egy nagy jövőjű, hazafias alkotáshoz, egy igazán nemzeti mű létesítéséhez.

Még néhány szót Bálványosfürdő turistái jelentőségéről.

Bálványosfürdő arra van hivatva, hogy elsőrangú turista-középpont legyen. Igaz nincs közvetlen vasúti állomása, de ez nem hátrány a vérbeli turistára nézve. A M. Á. V. bükszádi állomásától, Bükszád községen át, a most ismét üzembe kerülő érdekes bükszádi üvegcsűr mellett elhaladva, nagyobbrészt változatos, kényelmes és nagyon szép erdei úton 2 ˝ óra alatt gyalogszerrel is könnyen el lehet érni a fürdőtelepet. Körülbelül éppen ilyen messze van hasonlóan szép úton Torjától is, amely viszont közel van Kézdivásárhelyhez, ehhez az élénk forgalmú, fejlődő,g jómódú, intelligens székely városhoz, a háromszéki helyi vasút állomásához. A fürdő kocsijai minden vonatnál rendelkezésre állnak.

A fürdőtelepen a turistaházban olcsó szállást lehet kapni és jutányos ellátást. Innen a legszebb kirándulásokat leheti tenni. Közel van Erdélynek egyik legbájosabb, idillikusán regényes tájpontja, a Szent-Anna-tó. Tusnádra gyalog is jutalmazó sétát lehet tenni.

Illusztráció: Fidelis-forrás

Egészen közel van a zsombori és a Csiszér-fürdő és a bálványosi fürdőtelephez tartozó igen érdekes technikájú szénsavtisztító- és sűrítőgyár, a Bálványos-hegy aljában. Innen elég könnyen fel lehet jutni a regés Balványosvára regényes romjaihoz, a régi magyar történelemnek egyik legérdekesebb emlékéhez. A nemzeti hagyomány fuvallata fennkölt kegyeletes hangulatot kell itt minden honfi lelkében. Az oromról szép kilátás nyílik a környékre.

A fürdőtelepet magát kiterjedt változatos sétautak hálózzák be. Kényelmes szerpentineken 25 perc alatt fel lehet jutni a Büdöstetőre, meglátogatva a csúcs alatti három barlangot (Büdös-, timsós-, gyilkos-barlang) a hazai természet páratlan ritkaságait. Bizonyosra vehető, hogy a részvénytársaság siklót építtet a Rabonbán-szállótól a Büdöstetőig, hogy a béna is a legkönnyebben hozzáférhessen a páratlan gyógyerejű Büdösbarlanghoz.

A nagy szálló úgy van építve és berendezve, hogy télen is lehet benne lakni. A fürdőtelep védett helyen van, klímája télen is aránylag enyhe s kedvezőbb még, mint Tátrafüredé. A terep igen alkalmas különböző téli sportpályák berendezésére. Erdélynek még nincs telelőhelye és téli sporttelepe.

Az, hogy téti tartózkodásra is berendezkedjenek, életkérdés az erdélyi fürdőkre nézve.

A turistasággal összekötött kedvelt és edzősport a vadászat. A fürdővendégeknek mintegy 6000 hold, vadban bővelkedő erdőterület áll vadászatra ingyen rendelkezésére, vadász segédekkel és vadászebekkel együtt. Néhány szó magyarázatot fűzünk még bálványosfürdői képeinkhez.

Az első kép a Büdöshegy déli lejtőjét mutatja, a fürdőtelep völgyével. Balról fent van a Büdöstető, alatta a Büdös- és timsós-barlang. A lejtőn a háromemeletes Rabonbán szálló, melynek erkélyéiből elragadó kilátás nyílik az egész környékre. Lejjebb a bámulatos hatású sósvasas fürdő. Aztán messze elhúzódik a fenyvessel borított kies változatos lankás völgy, mely a villák sorainak nyújt páratlanul kedvező építőhelyet.

Egy másik kép a világhírű torjai Büdösbarlangnak (kapuval elzárt) bejáratát és vadregényes környezetét ábrázolja. A pokol tornáca ez, a hírhedt nápolyi kutyabarlangnál jóval nevezetesebb természetes csoda. Költői képzelmet izgató sejtelmék, tudományos problémák, ipari, technikai, gazdasági nevezetes feladatok és csodás gyógyhatások fűződnek az ország e legérdekesebb pontjához.

Most is a fürdőtelep fejlődésének kezdetén napról-napra a turisták és betegek népes csoportjai zarándokolnak a gyógyszállótól a csodabarlang felé. Útközben azonban megállapodnak a Szűz Mária-szobránál. A betegek itt buzgó imából bizalmát merítenek és reménnyel folytatják útjukat a gyógyulást biztosító barlang félé.

A telep legszebb pontján emelkedik a fényűzés nélkül, de modern komforttal berendezett három emeletes hatalmas Rabonbán-gyógyszálló, kényelmes vendégszobákkal, tágas társalgó és éttermekkel stb. Mögötte téres síkság zenepavilonnal, körülölte pompás fenyves-park igen kellemes sétautakkal, közelben teke- és teniszpályák, hinták stb.

Bálványosfürdőnek a szó szoros értelmében számtalan forrásai és gyógyvizei között a legnevezetesebbek egyike a Fidelis-forrás, kitűnő sósvasas vízzel, amely meggyógyította báró Apor Gáborné, gróf Pálffy Fidelis makacs gyomorbaját, melyen néni segítettek a híres világfürdők.

E gyönge ábrák csak halvány fogalmat nyújthatnak Bálványosfürdő tájszépségeiről. Ezeket természetben kellene látni minden magyar embernek. Hazafias büszkeség fogja eltölteni, ha látta. Ha Petőfi szerint: hazánk bokréta az Isten kalapján, e bokrétában a legérdekesebb, legritkább virág, a havasi gyopár: Bálványosfürdő.