Bálványosfürdő jövője – Szózat a magyar közönséghez - 1911
Írta: dr. Herrmann Antal
Erdélyt Tündér
Ilona varázskertjének mondja a népmonda. Gyönyörű vidékei; dús
természeti kincsei, csodás hatású gyógyforrásai, néprajzi sajátságai,
történelmi emlékei a magyar birodalom legszebb, legérdekesebb területévé
avatják ezt az országrészt.
Erdélynek
jelentős szerepe volt és nagy hivatása van a nemzeti életben. De
Magyarország e jobb kezét már-már megbénítja a létért való nehéz
küzdelem. A nemzeti élet lüktető vérkeringéséből igen kevés jut
Erdélynek.
Kivált a
Székelyföld és a székelység sínylődik kedvezőtlen gazdasági és kultúrai
viszonyok közt. Itt nagy feladatok várnak a magyar társadalomra, a
nemzeti munkára.
Erdélynek talán
legérdekesebb vidéke Bálványosfürdő tája, Háromszék vármegye kézdii
járásában. Torja község határában, az Apor báró család ősi uradalmának
tartozéka. Itt a honi természet alkotta legremekebb foglalatba méltóan
illeszkedik bele Bálványosvára, a magyar őstörténetem drága emlékköve.
A Büdöshegy
oldalán kénes és timsós barlangok bűvös párákat lehelnek. Tűz elalszik
bennök, arany megfeketedik, lélegzet elfúl. De a kóros tagból
kiizzasztják a köszvényt, mint a tömjén elűzi a gonosz szellemet.
Derékmagasságban pedig üde levegő tölti be az odúkat. A falakon
kristálycseppek szivárognak; szemgyógyító hatásuk versenyez a bibliai
Tóbiás csodaszerével.
A torjai
Büdöshegy, mint páratlan természeti ritkaság, már rég világhírű. De a
tövében fakadó csodaforrásokat, életvizeket inkább csak a közeli vidék
ismerte és használta.
Néhai Apor Gábor báró neje, Pálffy Fidelis grófnő, makacs gyomorbaja ellen hiába keresett gyógyulást a világhírű külföldi fürdőkben. Végre megpróbálta a bálványosi sósforrást és rövid idő alatt csodálatos módon meggyógyult.
Illusztráció: A Büdöshegy déli lejtője a fürdőtelep völgyével
Így nyerte a
forrás a Fidelis nevet. A 90-es évek közepén, a vidék legszebb helyén
pompás fürdő-palotát építettek, a Penzió-szállót (most Rabonbán-szálló).
Erkélyeiről elragadó kilátás nyílik a gyönyörű völgyre és az egész
fürdőtelepre.
Talán az egész
világon sehol sem fakad ilyen aránylag kis területen oly számos, oly
különböző s oly hatásos gyógyforrás, mint Bálványosfürdőn. Van itt
savanyú, sós, vasas, glaubersós, égvényes, sósvasas, timsós,
szabad-kénsavas stb. víz. Részben ivókutakba van foglalva, vagy
fürdőmedencékbe gyűl, vagy melegen fürdőkádakba ömlik. A fürdőnek van
igen intenzív hatású lápföldje is.
A különböző
vizek speciális hatásai szerint a reális gyógy javallatok egész sora
kínálkozik Bálványosfürdőn: a vérkeringési szervek bajai és szívbajok,
vérbetegségek, csúz és köszvény, emésztési zavarok, vesebajok, a
légzőszervek bántalmai, idegbajok, bőrbántalmak, szembajok és különösen a
női szervek betegségei találnak itt gyógyulást. Van itt még különböző
fürdői gyógyeljárás: terepkúra, hidegvíz-gyógyintézet, villamos és
szénsavas fürdők stb.
A fürdő védett
helyen, szinte 1000 méter magasságban van a tenger színe fölött; a
levegő feltétlenül por- és bacilusmentes, üde, balzsamos. A klíma
kellemes, enyhe, télen sem zord. Bálványosfürdő téli gyógyhelynek és
sporttelepnek is igen alkalmas volna. Az új nagy és a régi vendéglőben
és villákban van 70 vendégszoba, továbbá társalgó és éttermek, tenisz-
és tekepályák, gondozott hosszú sétautak a lombos és fenyves erdőben
vadászat stb.
A Büdöshegy
lábánál van a fürdő szénsavtisztító- és sűrítő gyára. Itt acélpalackokba
töltik a Büdösbarlangból hosszú csövezeten levezetett természetes
szénsavat, mely a legtisztább és legértékesebb.
A fürdőtelep
tőszomszédságában egy csúcson emelkednek Bálványos-vár romjai. A pogány
magyarság ezen hagyományszentelte történeti emléke körül ezer ősi monda
rajzik. Itt áldoztak az ősök utoljára Hadúrnak. Ez volt egy időben a
szent korona rejtekhelye. Jókai bűvös képzelete legszebb regényeit
szőtte e regékből.
Bálványosfürdő a
legjutalmazóbb kirándulások kiinduló és középpontja. Közel van Tusnád, a
Szentanna tava, a bükszádi üvegcsűr, Málnás, Kézdivásárhely stb.
Bálványosfürdő a
hozzátartozó barlangokkal, forrásokkal, fürdőkkel, vendéglőkkel,
villákkal, szénsavgyárral, 600 hold parkszerű erdővel igen nagy értéket
képvisel. Kellő ismertetés, megfelelő befektetés és szakszerű vezetés
mellett rendkívüli fejlődésre és fellendülésre számíthat biztosan, rövid
időn belül. E tekintetben meghaladhatja pl. Szovátát is, mert
gyógyjavallatai és területi viszonyai jóval kedvezőbbek, mint Szováta,
és mint Tusnád is, melynek zilált pénzügyeit nagy összegű közpénzzel
rendezték nem régen.
Az Apor
báró-féle uradalmat a némileg elhanyagolt fürdőbirtokkal együtt az
örökösöktől három székely birtokos vette meg. Mozgósítható erejüket még
haladják azok az igen nagy és komplikált pénzügyi, közgazdasági,
társadalmi feladatok, melyek a megszerzéssel és fenntartassál járnak, s
mélyeket csak az ősi birtokaik feláldozásával oldhatnának meg, amire
természetesen nem hajlandók.
De itt nemcsak magánüzletről van szó, hanem nagy nemzetgazdasági, sőt fontos szociális és nemzeti érdekekről.
Ez a páratlan fürdő-, nyaraló- és kirándulóhely, célszerűen fejlesztve, a turisták ezreit hívogatná e vidékre, a fürdőzők és nyaralók százait kötné le huzamosabban. A vidék természeti ritkaságai világszerte elhíresztelődnének és ez hozzájárulna ahhoz, hogy ország-világ mindjobban és előnyösebben ismerje meg hazánkat. A nagy forgalom és a fejlődéssel járó munkák és vállalatok keresetet nyújtanának á vidék népének, előmozdítnák a Székelyföld gazdásági emelését, a székelység erősödését. Az ilyen feladatok megoldásának támogatása volna az igazán foganatos székely akció, a valódi székelymentési művelet.
Illusztráció: A Büdöstető a Büdösbarlanggal
E nagy
tekintetektől vezéreltetve, e magas célokat szem előtt tartva,
elhatározták Bálványosfürdő tulajdonosai, hogy a fürdőbirtok
megszerzésére, fejlesztésére és felvirágoztatására részvénytársaságot
alakítanak. E célra felhívást és tervezetet bocsátottak ki; melynek
lényeges tartalmát itt közöljük: „Részvény-aláírási felhívás és tervezet
Bálványosfürdő gyógyfürdő magaslati és klimatikus gyógyhely, a
hozzátartozó világhírű „Torjai büdös" kén- és timsós barlangok s az
azokkal szoros összefüggésben levő, természetes szénsavat sűrítő gyár
átvételére részvénytársaságot alapítunk. 1. A részvénytársaság cége:
„Bálványosfürdő és szénsavgyár részvénytársaság." 2. Székhelye:
Kézdivásárhely, (Háromszékvármegye). 3. Alaptőkéje: 600.000 korona, mely
összeg 3000 db egyenként 200 korona névértékű, névre szóló részvény
kibocsátásával és elhelyezésével hozatik létre, részvényenként egyelőre
120 korona befizetés mellett. 4. Tartama: A társaság működési tartama,
megalakulásától számítandó 50 év. 5 Célja: A társaság célja a fürdő és
szénsavgyár átvételével oly tőkebefektetést eszközölni, mely a barlangok
kifogyhatatlan természetes szénsavának az eddiginél nagyobb
kihasználását és forgalomba hozatalát lehetővé tegye és a természet
által minden tekintetben megáldott s gyógyforrásokban gazdag fürdőt a
mai kor kívánalmainak megfelelő átalakítás mellett elsőrangú gyógy- és
üdülő fürdőteleppé emelve, ebből kifolyólag azt ügy a tehetős, mint a
kevésbé vagyonos hivatalnoki, tanítói stb. osztály részére
hozzáférhetővé tegye; továbbá, hogy a föld mélyében előforduló kén, vas
és esetleg más ásványoknak kutatását, felszínre hozatalát szakszerűen
mívelje. 6. A fürdőtelep gyógyforrásainak, összes épületeinek,
berendezéseinek (vízvezeték, kutak, tükör- és kádfürdők,
szobaberendezések, vendéglő- és konyhafelszerelések) a kén- és timsós
barlangoknak, a szénsavgyár berendezésének és épületeinek, valamint az
ezekhez tartozó 600 kataszt. hold területű bükk-erdő, kaszálók és
fenyvesített parkok és sétányoknak szakértők által megbecsült, alapítók
által elfogadott becsértéke az ezen tervezethez foglalt részletes
kimutatás szerint 400.000 korona. 7. A megállapított alaptőkére egyelőre
befizetett 360.000 korona a 6. pontban kitett 400.000 korona vételár
törlesztésére fordíttatik, a fizetetlen 40.000 korona pedig a
részvényekre teljesítendő további befizetésig a vételár hátralékát
képezendi, mely összeg után évi 6% kamat fizetendő mindaddig, amíg ez a
részlet is törlesztve lesz. 8. A részvények átvételi ára 124 korona.
Ezen összegből 120 korona a részvényalapokét illeti, 4 korona a
felmerülő alapítási költségek fedezésére s az ebből esetleg fennmaradó
összeg pedig tartalékalap képzésére fordítandó. A részvényekre
teljesítendő további befizetéseket a szükségeltető fejlesztési
munkálatok előhaladásához képest az igazgatóság határozza meg. 9. Minden
50 részvény egy, első, és minden 30 részvény egy másodosztályú
villahely átvételére jogosít. Úgy az első, mint a másodosztályú
villahelyek-nagysága 200 négyzetöl. Villatulajdonos csak részvényes
lehet. Minden villahely után kívánatra a fürdő szélső határában az
igazgatóság által meghatározandó helyen istálló, ól és fészerhely jár. A
részvényesek a beépített villahelyeknek telekkönyvileg is tulajdonosai.
10. A részvények ára a részvénytársaság megalakulásáig a
Kézdivásárhelyi Kisegítő Takarékpénztár Részvénytársaságnál, mint egyik
alapítónál lesz elhelyezve s a következő részletekben fizetendő: a)
aláíráskor előlegül 40 kor., részvényenként alapítási költségre szintén
az aláíráskor 4 kor., b) az alakuló közgyűlés megtartása után, 1912.
február 15-ig 80 kor., összesen 124 korona. A részvények jegyzésénél
fizetendő előlegek és alapítási költségek fölvételére az alapítók által
erre meghatalmazott közegek bízatnak meg, a további részletek; pedig
közvetlen a fent nevezett intézethez fizetendők. A teljesített
fizetésekről aláíróknak takarékbetéti könyvek szolgáltatnak ki.
Késedelmes befizetés esetében a hátralevő részlet után 6% késedelmi
kamat számíttatik. Elveszett előlegek és a netalán befolyó késedelmi
kamatok tartalékalap képzésére fordíttatnak. 11. Az aláírók által
befizetett részletekért az alapítók vagyonilag egyetemlegesen felelősek
és a társaság meg nem alakulása esetében a befizetett részletek; az
alapítási költséggel együtt az aláíróknak visszateríttetnek. 12. Aláírás
zárideje 1911. évi december hó 31. 13. Az aláírás az ezen tervezethez
csatolt részvény-aláírási íven saját kezűleg eszközlendő s minden
aláírót egyaránt kötelez. 14. A fürdőidény tartama alatt a részvényesek a
kénbarlang, fürdők és szobák használatánál alapszabályszerű
kedvezményben részesülnek. 15. Az alapítók fenntartják maguknak azt a
jogot, hogy a jegyzett részvények után őket megillető villahelyeket
önmaguk tetszés szerinti helyen jelölhessék ki; 600 kataszt. hold
területen található nyers építő anyagokat tetszés szerinti helyen
igénybe vehessék, továbbá, hogy a keresk. törvény 183. §-ának
rendelkezése alapján a 11 tagból álló igazgatóságot 3 évi időtartamra
kinevezhessék. 16. Az alapítók az aláírókat az aláírás záridejétől
számítandó egy hó alatt alakuló közgyűlésre egybehívni tartoznak.
Az előadottak
alapján tisztelettel kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy bennünket a
közérdek előmozdítására irányult célunk elérésében és vállalatunk
keresztülvitelében támogatni s a részvényeket, mint előnyös
tőkebefektetést az aláírási íven jegyezni méltóztassék.
Bálványosfürdő, 1911 augusztus hó 20.
Alapítók:
Kézdivásárhelyi Kisegítő Takarékpénztár Részvénytársaság nevében: Kupán
József vezérigazgató, Wertán Vencel igazgató. A tulajdonosok: Sólyom
Gyula, Csoboth János, Magyarosi Ferenc.
A tulajdonosok
500 részvényt jegyeztek, a Kézdivásárhelyi Kisegítő takarékpénztár 50
részvényt. A többi 2450 részvény nyilvános aláírás alá bocsáttatik.
A 600.000 K alaptőkéből 400.000 K a vételár lefizetésére fordíttatik, 200 ezer K pedig befektetésekre.
A birtokállomány egyes alkotó részeit a legilletékesebb szakemberek becsülték meg: Tar István kohómérnök, Benkő Gyula takarékpénzt, igazgató, Bedő Albert földbirtokos, Nagymihály Sándor építész, Zárug László főkönyvelő, Márton Benedek erdőmérnök. A becslés nagyon reális, sőt (az ilyen alapítási műveletek rendes szokásától eltérőleg) a tényleges értéken jóval alól marad. Pl. a szénsavgyár volt tulajdonosa nemrég 8000 K-t kapott volt csak azért, hogy szüneteltesse a termelést. A nagy terjedelmű és igen masszív, nagy szállónak a felépítése ma a becsértéknek kétszeresébe kerülne.
Illusztráció: Szűz Mária szobor a Büdösbarlanghoz vezető útban
A 600 hold
parkszerű fás terület mint közönséges haszonerdő is többet ér. A híres
Büdösbarlang tulajdonképpen megbecsülhetetlen. Három villa együttvéve
1500 K-ra van becsülve. Pedig némi lendület esetén egynek-egynek az évi
bére 200 koronában állapítható meg. Ilyenformán ítélhetők meg a többi
tételek is. Itt tehát nem kapzsi üzéreknek fiktív értékekre fundált
gründolásáról van szó, hanem nyerészkedni nem akaró, előkelő,
tekintélyes székely birtokosoknak feltétlenül szolid, reális
vállalatáról, mondhatni a nemzeti vagyonosodás és a közérdek javára
felajánlott áldozatáról.
Bálványosfürdő
és a bálványosi természetes szénsavat sűrítő-gyár továbbfejlesztésére az
alapítók a következő tervezetet állították fel:
1. A
szénsavgyárnál : a) hogy a jelenleg meglevő gépek termelőképessége, ami
évenként circa 300.000 kilogramm sűrített szénsavat tesz ki,
kihasználható legyen, szükséges a már meglevő tartályok mellé még
legalább 2000 db legújabb fajta 10 kilogrammos vagy az ennek megfelelő
20 kilogrammos tartály beszerzése; b) a forgalom lehető leggyorsabb
lebonyolítására pedig Sepsibükszád–bálványosfürdői vasútállomáson egy
raktár beállítása, amely célokra 55.000 K számíttatik.
2.
Bálványosfürdőn: a) Úgy a fürdőn, mint a szénsavgyár érdekéből
Kézdivásárhely–Torja–Bálványosfürdő–Sepsibükszád közt
telefonösszeköttetés; b) a fürdőszezon alatt Kézdivásárhely–Sepsibükszád
p. u. közt a személy, azonkívül pedig a szénsavgyár–Sepsibükszád p. u.
közt a teherforgalom lebonyolítására automobil-közlekedés; c) fásítások
(fenyőültetvények), új utak és sétányok létesítése; d) sósvasas
hidegfürdő építése; e) a timsós hideg- és meleg fürdőnek az újabb
követelmények szerinti újraépítése; f) 2 egyenkint 40 szobás szálló
építése; g) a régi vendéglő újraépítése; h) a főépületen belőli villának
12 szoba és ugyanannyi konyhára való kibővítése; i) villanyvilágítás;
j) kisebb javítások és helyreállításokra terveztetik összesen 145.000 K.
Vagyis a szénsavgyár és fürdő fejlesztésére összesen 200.000 K.
Nyilatkozat.
Alulírottak a Solyom Gyula, Csoboth János és Magyarósi Ferenc urak
kérése folytán a bálványosi Apor-féle szénsavgyár, Bálványos-fürdő, a
torjai büdös (kén-) és timsós barlangok és az ezekhez tartozó 600 kat.
hold terület értékét megbecsülve, azokat a következő értékűnek találtuk.
1. A bálványosi
br. Apor-féle szénsavgyár és pedig egy gyárépület, gyárkémény és
kazánházzal és azok teljes felszerelése, úgymint: egy forrcsöves kazán,
egy 36 hp. gőzgép condensatorral, egy gázszivattyú, egy
szénsavsűrítő-gép, egy vízszivattyú, 3 nagyobb, 5 kisebb tisztító kazán,
egy hűtő, egy víztartály és az ezekhez szükséges kisebb eszközök és
szerszámok, továbbá 1500 m. 2 colos ólomcsővezeték, 1300 db régi és
újabb fajta szénsavtartály – mindez teljesen jó és üzemképes állapotban,
úgyszintén egy gépész és tüzelői lakás becsértéke 100000 K.
2.
Bálványosfürdő–gyógyfürdőn levő összes épületek és pedig: a) a sósvasas
hideg és meleg fürdő, kazánház és kazán betonvíztartály és vízvezetékkel
10 000 K; b) a timsós hideg- és melegfürdő-beton víztartály és
vízvezetékkel 3.000 K; c) a 47 x 17 m. alapterületű 3 emeletes
gyógyszálloda 65 helyiséggel, egy zárt veranda és egy zárt
zongora-teremmel együtt 120 000 K; d) a gyógyszállodához 1600 m.
vízvezeték 10 000 K; e) egy 3 szobás, 3 konyhás, 72 m2 alapterületű
villa 3000 K; f) három egyenként 2-2 szobából álló lakás 3 konyhával
1500 K; g) 5 helyiséget magában foglaló régi vendéglő 2000 K; h) 2 db
egyenként 4 szobás deszkából épített nyári lakás 1000 K; i) egy kőből
épült istálló, szín- és cselédlakással 3000 K; j) egy fából épült
istálló és szín 500 K; k) egy sütőház 500 K; 1) egy kugli pálya fedve
200 K; m) egy tenisz-pálya 200 K; n) zenepavilon, mórföldraktár,
árnyékszékek stb. 100 K; o) bútorok, ebédlő- és konyhafelszerelések 10
000 K.
3. 600 kat.
hold terület bükkös-erdővel borítva a rajta levő kénes-, timsós- és
gyilkos-barlangokkal, a „buffogó" nevű helyen levő mórföld-teleppel, a
Károly, Fidelis, Henriette, Sándor és még mintegy 10 névnélküli
forrással, utak és parkírozással 135 000 korona, vagyis az 1., 2. és 3.
pontok alatt felsorolt ingó és ingatlanok becsértéke 400 000 korona,
azaz négyszázezer koronában állapíttatik meg.
Kelt
Bálványosfürdőn, 1911. augusztus hó. Tar István fém- és kohómérnök,
Benkő Gyula kvh. tkp. cégv. főkönyv. h. v. igazgató, Bodó Albert
földbirtokos, Nagymihály Sándor okl. építész, Zárug László
takarékpénztári főkönyvelő. A kénbarlangnak, a szénsavgyárral állandó
szénsavtermelési szempontból való összekapcsolása által a 3. (harmadik)
tételszám alatti becsértéket állapítom meg. Márton Benedek m. kir.
erdőmérnök.
Alapítók:
Kézdivásárhelyi Kisegítő Takarékpénztár Részvénytársaság nevében: Kupán
József vezérigazgató, Wertán Vencel igazgató. A tulajdonosok: Solyom
Gyula, Csoboth János, Magyarósi Ferenc.
***
Akik a R.-T.
alakulását elősegítik, egyúttal igen fontos nemzetgazdasági érdeket
szolgálnak. Előmozdítják egy rendkívül értékes, de ma jóformán
improduktív birtok értékesítését, és ezzel a nemzeti vagyon
gyarapodását.
Az ezen
területről előtörő szénsav ugyanis oly nagy mennyiségű, hogy annak csak
részbeni kihasználásával is nemcsak Erdély és Románia, de az egész
Magyarország szénsavszükséglete is fedezhető volna. A természet által
ily nagy bőségben ingyen adott kincs pedig bármily csekély áron való
értékesítés mellett is haszonnal állja meg a versenyt és biztosítja azt,
hogy a részvényeibe fektetett tőke kamatozatlanul ne heverjen.
Továbbá igen
humánus és emberbaráti dolgot művelnek, midőn a szenvedő emberiség
javára minél jobban és általánosabban értékesíthetővé teszik e fürdőhely
rendkívüli áldásos, páratlan gyógyhatásait.
Végre fontos
hazafias és nemzeti ügyet mozdítanak elő, midőn e székely fürdőtelep
felvirágoztatásával közreműködnek a Székelyföld fellendítésében, a
székely nép erősítésében, és hazának és hírnevének emelésében.
A dolog sürgős. A R.-T.-nak 1912. februárban okvetlenül meg kell alakulnia.
Ha a R.-T. netalántán nem alakulna meg és más megoldási mód nem kínálkoznék, akkor a tulajdonosok, nagy sajnálkozással, esetleg kénytelenek lesznek tárgyalásokba bocsátkozni idegen reflektálókkal, főleg romániai érdeklőkkel, akik igen előnyös ajánlatot tettek.
Illusztráció: Rabonbán-szálló
Hogy e megoldás nemzeti szempontból mennyire nem kívánatos, fölösleges bővebben fejtegetni.
Kérjük a magyar közönséget, elsősorban az „Erdély" hazafias, lelkes olvasóit, alkossák meg ezt a nagyszabású, magas célú vállalatot, mely nem áldozatot kér, sőt tisztességes polgári hasznot kínál a résztvevőknek. És alkalmat ad egy nagy jövőjű, hazafias alkotáshoz, egy igazán nemzeti mű létesítéséhez.
Még néhány szót Bálványosfürdő turistái jelentőségéről.
Bálványosfürdő
arra van hivatva, hogy elsőrangú turista-középpont legyen. Igaz nincs
közvetlen vasúti állomása, de ez nem hátrány a vérbeli turistára nézve. A
M. Á. V. bükszádi állomásától, Bükszád községen át, a most ismét üzembe
kerülő érdekes bükszádi üvegcsűr mellett elhaladva, nagyobbrészt
változatos, kényelmes és nagyon szép erdei úton 2 ˝ óra alatt
gyalogszerrel is könnyen el lehet érni a fürdőtelepet. Körülbelül éppen
ilyen messze van hasonlóan szép úton Torjától is, amely viszont közel
van Kézdivásárhelyhez, ehhez az élénk forgalmú, fejlődő,g jómódú,
intelligens székely városhoz, a háromszéki helyi vasút állomásához. A
fürdő kocsijai minden vonatnál rendelkezésre állnak.
A fürdőtelepen a turistaházban olcsó szállást lehet kapni és jutányos ellátást. Innen a legszebb kirándulásokat leheti tenni. Közel van Erdélynek egyik legbájosabb, idillikusán regényes tájpontja, a Szent-Anna-tó. Tusnádra gyalog is jutalmazó sétát lehet tenni.
Illusztráció: Fidelis-forrás
Egészen közel
van a zsombori és a Csiszér-fürdő és a bálványosi fürdőtelephez tartozó
igen érdekes technikájú szénsavtisztító- és sűrítőgyár, a Bálványos-hegy
aljában. Innen elég könnyen fel lehet jutni a regés Balványosvára
regényes romjaihoz, a régi magyar történelemnek egyik legérdekesebb
emlékéhez. A nemzeti hagyomány fuvallata fennkölt kegyeletes hangulatot
kell itt minden honfi lelkében. Az oromról szép kilátás nyílik a
környékre.
A fürdőtelepet
magát kiterjedt változatos sétautak hálózzák be. Kényelmes
szerpentineken 25 perc alatt fel lehet jutni a Büdöstetőre, meglátogatva
a csúcs alatti három barlangot (Büdös-, timsós-, gyilkos-barlang) a
hazai természet páratlan ritkaságait. Bizonyosra vehető, hogy a
részvénytársaság siklót építtet a Rabonbán-szállótól a Büdöstetőig, hogy
a béna is a legkönnyebben hozzáférhessen a páratlan gyógyerejű
Büdösbarlanghoz.
A nagy szálló
úgy van építve és berendezve, hogy télen is lehet benne lakni. A
fürdőtelep védett helyen van, klímája télen is aránylag enyhe s
kedvezőbb még, mint Tátrafüredé. A terep igen alkalmas különböző téli
sportpályák berendezésére. Erdélynek még nincs telelőhelye és téli
sporttelepe.
Az, hogy téti tartózkodásra is berendezkedjenek, életkérdés az erdélyi fürdőkre nézve.
A turistasággal
összekötött kedvelt és edzősport a vadászat. A fürdővendégeknek mintegy
6000 hold, vadban bővelkedő erdőterület áll vadászatra ingyen
rendelkezésére, vadász segédekkel és vadászebekkel együtt. Néhány szó
magyarázatot fűzünk még bálványosfürdői képeinkhez.
Az első kép a
Büdöshegy déli lejtőjét mutatja, a fürdőtelep völgyével. Balról fent van
a Büdöstető, alatta a Büdös- és timsós-barlang. A lejtőn a
háromemeletes Rabonbán szálló, melynek erkélyéiből elragadó kilátás
nyílik az egész környékre. Lejjebb a bámulatos hatású sósvasas fürdő.
Aztán messze elhúzódik a fenyvessel borított kies változatos lankás
völgy, mely a villák sorainak nyújt páratlanul kedvező építőhelyet.
Egy másik kép a
világhírű torjai Büdösbarlangnak (kapuval elzárt) bejáratát és
vadregényes környezetét ábrázolja. A pokol tornáca ez, a hírhedt nápolyi
kutyabarlangnál jóval nevezetesebb természetes csoda. Költői képzelmet
izgató sejtelmék, tudományos problémák, ipari, technikai, gazdasági
nevezetes feladatok és csodás gyógyhatások fűződnek az ország e
legérdekesebb pontjához.
Most is a
fürdőtelep fejlődésének kezdetén napról-napra a turisták és betegek
népes csoportjai zarándokolnak a gyógyszállótól a csodabarlang felé.
Útközben azonban megállapodnak a Szűz Mária-szobránál. A betegek itt
buzgó imából bizalmát merítenek és reménnyel folytatják útjukat a
gyógyulást biztosító barlang félé.
A telep
legszebb pontján emelkedik a fényűzés nélkül, de modern komforttal
berendezett három emeletes hatalmas Rabonbán-gyógyszálló, kényelmes
vendégszobákkal, tágas társalgó és éttermekkel stb. Mögötte téres síkság
zenepavilonnal, körülölte pompás fenyves-park igen kellemes
sétautakkal, közelben teke- és teniszpályák, hinták stb.
Bálványosfürdőnek
a szó szoros értelmében számtalan forrásai és gyógyvizei között a
legnevezetesebbek egyike a Fidelis-forrás, kitűnő sósvasas vízzel, amely
meggyógyította báró Apor Gáborné, gróf Pálffy Fidelis makacs
gyomorbaját, melyen néni segítettek a híres világfürdők.
E gyönge ábrák csak halvány fogalmat nyújthatnak Bálványosfürdő tájszépségeiről. Ezeket természetben kellene látni minden magyar embernek. Hazafias büszkeség fogja eltölteni, ha látta. Ha Petőfi szerint: hazánk bokréta az Isten kalapján, e bokrétában a legérdekesebb, legritkább virág, a havasi gyopár: Bálványosfürdő.