Sajtó























Régi dicsőségünk nyomában: Bálványosfürdő

Székely Hírmondó,

image
 








A mai Bálványosfürdő három egykori fürdő egybeolvadásából keletkezett. A legrégebbi a Bálványos-hágón fekvő Torjai-büdös, azaz az egykori Fidelisz-fürdők és barlangok, a másik a Várhegy lábánál a Várpadi feredő, a harmadik az 1895-ben Csiszár Dénes által alapított Csiszárfürdő. Ma mindhárom állapota lehangoló, a nagyvilági fürdőéletnek alig van nyoma. Egy külföldi egyetemista csoporttal jártuk végig a helyszíneket, miközben próbáltunk visszapörgetni azokat a történelmi eseményeket, amelyek a mai siralmas állapothoz vezettek.

Az öngyilkosok kénbarlangja

A Büdös-hegy alatt egykor nagy élet zajlott. Már 1626-ban Bethlen Gábor megadta Torjának azt a kiváltságot, hogy a büdöskő (kénkő) bányászásának folytán a bányavárosokhoz hasonlóan követet küldhettek az országgyűlésbe. A hely hosszú ideig mint az öngyilkosok zarándokhelye szerepelt a köztudatban, a Büdös-barlangot körülvevő tisztásokon levő sírhantokat és a hozzájuk fűződő történeteket évszázadokig számon tartották. A barlangot 1870-ben ajtóval látták el, majd 1892-ben faragott kövekkel tették biztonságosabbá.

Büdösferedőtől Bálványosfüredig

A Székelyföld című újság egyik, 1892-beli számából megtudjuk, hogy a Büdös-heggyel átellenben igénytelen épületek sorakoznak a Sósmezőn, amelyet évtizedek óta Büdösferedőként ismertek. Később Apor Károly fürdőtulajdonos, a marosvásárhelyi királyi tábla elnöke három sor faházat építtetett a terület déli, északi és nyugati oldalán. Ezután báró Apor Gábor már korszerűbb villákat emeltetett a Büdös- hegyen, és ötven szobával rendelkező, vízvezetékkel ellátott modern gyógyintézetet hozott létre, amely a legkényesebb ízlést is kielégítette.

1899-ben ösvények kötötték össze a fürdő központját képező Fidelisz- fürdőket a Büdös-, meg a timsós Katalin és Károly barlangokkal, valamint a Fortyogó, Zsombor, Hammas és Vallató fürdőkkel, meg a zsíros tapintású Naftaforrással. A Szemforgató forrást szembajokra alkalmazták, használták a Bükköst és Cserest, valamint a barlang alatt levő Timsóst.

Apor Gábor 1891-ben létesített egy szénsavsűrítő üzemet. A korabeli reklámok szerint a büdösfürdői gyógyvizeket többek közt csúzra, görvényre (görvély), sápkorra, köszvényre javallották. Kneip és Winternitz rendszere szerint berendezett hidegvizes gyógyítóintézet állt a közönség rendelkezésére. Az erdőben tekepálya, sétányok és virágokkal díszített park pompázott. A fürdőtelep svájci stílben épült, csatornázott fogadójában hatvan, kényelmesen berendezett szoba várta a vendégeket. Az olvasóteremben zongora, külföldi és belföldi újságok, képes folyóiratok szórakoztatták az úri társaságot. Állandó fürdőorvos, gyógyítótár és postahivatal működött. Ezt a fürdőtelepet Bálványosfürednek nevezték el.

Kárba ment összefogás

1912-ben Kézdivásárhelyen megalakult a „Bálványos Fürdő és Szénsavgyár Részvénytársaság”, hogy megmentsék a fürdőtelepet a román bankok erőszakos terjeszkedésével szemben. Az Aporok – a többet ígérő román bankokat elutasítva – a kézdivásárhelyi kezdeményezést támogatták, és a főrészvényes Kézdivásárhelyi Kisegítő Takarékpénztár Részvénytársaságnak adták el a területet. A részvények ára olyan alacsony volt, hogy a széles tömegek is tudtak jegyezni.

1912. augusztus 4-én a részvénytársaság célul tűzte ki, hogy a területen levő háromemeletes Rabonbánszállón és pár villán kívül még épít három nagy gyógyszállót. A kezdeményezés sorsáról egyelőre többet nem tudunk, valószínű, hogy a világháború keresztbe tett a tervezett fejlesztéseknek. A fürdő az első világháborút követően elsorvad, és a súlypont áttevődik a Csiszár meg a Várhegy alatti fürdőkre. A szénsavsűrítő üzemet az 1916-os betöréskor a román katonák szétverik. A fürdő főépületet később lebontják, és 1930-as években a helyébe épül a szanatórium.

A Várpadi feredő

Az Aporok alapították a Várpadi feredőt is.1922-ben egy katonai konzorcium teszi rá a kezét a várromra és az alatta kialakult fürdőtelepre, így történt, hogy az a Transilvania Bank tulajdonába kerülve, Transilvania fürdőként vonult be a köztudatba. Az új tulajdonosok viszont a helyet annyira lezüllesztették, hogy látogatni sem lehetett, és a villák tönkrementek.

A Csiszárferedő

Csiszárfürdő kialakítója, Csiszár Dénes 1895-ben vásárolt meg az Aporoktól háromszáz hektár területet, ahol színvonalas üdülőtelepet alavirágoztatott fel saját gyönyörűségére. Kiépítette a Csiszár hidegfürdőket, a Hammas, Csokoládé, Timsós, Vallató fürdőket, a Mogyorós, Zsófia és Jordán forrásokat. A hely annyira népszerű volt, hogy aki számított, a nyári szezonban ott nyaralt. Mi több, a helyi sajtó rendszeresen közölte a fürdővendégek névsorát. A reklám sem maradt el, 1911-ben jelent meg a kézdivásárhelyi Könyvnyomda kiadásában a Bálványosfüred és a torjai kénbarlangok ismertetése című füzet.

A húszas évek végére felépült a Vadász- lak, a Cserepes, az Anna-lak, a Turistaszálló, a Tóth-villa, a Csiszárvilla és a táncterem. 1941-ben, az alapító halála után a vagyon megoszlik özvegy Csiszár Dénesné és lánya, Nagy Istvánné közt. A családot 1949- ben elhurcolják, és tönkremennek az építmények. A Kézdivásárhelyi Vöröskereszt önkéntes munkával nekikezd a lezüllesztett telep újjáépítéséhez, 1964-ben létrehozzák a Bálványosfürdő Operatív Igazgatóságot, majd 1970-ben felépülnek az Őzike és Szarvas szállók.

Kibogozhatatlan állapotok

Az 1989-es változások sem hoztak semmi jót, a hajdani turisztikai vállalat jogutódja, az Oltul Rt. felparcellázza a Csiszárt és 1997-ben eladja a Met-Migali Kft.-nek az Őzike és Szarvas szállókat. Ez a szállók felújítását a sepsiszentgyörgyi Ax Kft.-re bízza, majd a megbízó fizetésképtelensége miatt az épületek az Ax cég tulajdonába kerülnek.

A visszaszolgáltatási törvény megjelenése után a családtagok visszakapták a Csiszár-villát, majd a torjai tanács visszaszolgáltatja a terület egy részét. Az Oltul Rt. időközben a fürdőket is eladja, méghozzá a tusnádi Univers Turist Kft.-nek, de csak az épületeket és a fürdő területét telekönyvezik, míg a köztük levő területet nem. Az évek során az új tulajdonos jelentős hitelt vett fel, lekötve garanciába a területet, és végül a tulajdonjog a bankra szállt. Jelenleg nehéz kibogozni, hogy kinek mi van a tulajdonában, mert időközben az Oltul villákat adott el a brassói Prescom Rt.-nek is, valamint egy Rinanic nevű cég is belekerült a képbe.

Az örökösök perelnek, az erdészet keresztbe tesz

Csiszár Dénes ükunokái, és évek óta perben állnak a Csiszárfürdő és az azt körülvevő erdők visszaszerzéséért. A család egy végleges bírósági döntés nyomán, 2008-ban visszanyerte az erdőket, és ezt a jogukat a megyei földosztó bizottság is igazolta. A megyei erdészeti hivatal azóta sem ismeri el ezt a döntést, és Ioan Cosnean, a Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője pert indított ellene. A Csiszár-leszármazottak elkészítettek egy fürdőfejlesztési tervet, amelynek kivitelezése a jogi procedúrák befejezése után valósulhat meg. Ioan Cosnean, a Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője elismeri, hogy Csiszár Dénes örökösei jogosultak 347 hektár területre; ebből 310 ha erdővel borított, 37 ha legelő.

A 2005/ 247-es számú törvény szerint az erdőket a jogosultak a régi helyén kaphatják vissza, és ennek megfelelően – a helyi földosztó bizottsággal egyetértésben – az erdészet visszaszolgáltatta a területet. A tulajdonosok megtámadták a határozatot, arra hivatkozva, hogy a terület egy részén erdőkitermelés folyt régebben, és ők beerdősített területet fogadnak el. A szóban forgó részen azóta újranőttek a fák, ám azok fiatalok, és ők öreg fákat akarnak visszakapni. Az örökösök megnyerték a pert, a döntés szerint 248 hektárt a régi területen, 99 hektárt máshonnan kellene átadni. Az erdészet az utóbbi 99 hektár más helyen való visszaszolgáltatását támadta meg, arra hivatkozva, hogy ha valaki idővel ezt a területet visszakérné, bonyodalmakhoz vezetne.

A külföldiek csodálkoznak

Ezen a képtelen állapoton rökönyödtek meg azok az egyetemi tanárok és egyetemisták, akik nemrég látogatták meg a Csiszárfürdőt egy nyári egyetem programjaként. Erről a látogatásról Pál Zoltán, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára így számolt be: – Öt ország hét földrajzszakos egyetemének tanárai és diákjai kíváncsian jöttek el Bálványosra, hogy ezt a kicsi helyen fekvő földrajzi csodát láthassák. Az idegenek általában azon lepődnek meg, hogy ennyi érték ilyen szánalmas állapotban kallódik.

www.hirmondo.ro/riport/14705