Régi dicsőségünk nyomában: Bálványosfürdő
Székely Hírmondó,
A mai Bálványosfürdő három egykori fürdő egybeolvadásából keletkezett. A legrégebbi a Bálványos-hágón fekvő Torjai-büdös, azaz az egykori Fidelisz-fürdők és barlangok, a másik a Várhegy lábánál a Várpadi feredő, a harmadik az 1895-ben Csiszár Dénes által alapított Csiszárfürdő. Ma mindhárom állapota lehangoló, a nagyvilági fürdőéletnek alig van nyoma. Egy külföldi egyetemista csoporttal jártuk végig a helyszíneket, miközben próbáltunk visszapörgetni azokat a történelmi eseményeket, amelyek a mai siralmas állapothoz vezettek.
Az öngyilkosok kénbarlangja
A Büdös-hegy alatt egykor nagy élet zajlott. Már 1626-ban Bethlen Gábor megadta Torjának azt a kiváltságot, hogy a büdöskő (kénkő) bányászásának folytán a bányavárosokhoz hasonlóan követet küldhettek az országgyűlésbe. A hely hosszú ideig mint az öngyilkosok zarándokhelye szerepelt a köztudatban, a Büdös-barlangot körülvevő tisztásokon levő sírhantokat és a hozzájuk fűződő történeteket évszázadokig számon tartották. A barlangot 1870-ben ajtóval látták el, majd 1892-ben faragott kövekkel tették biztonságosabbá.
Büdösferedőtől Bálványosfüredig
A Székelyföld című újság egyik,
1892-beli számából megtudjuk, hogy a Büdös-heggyel átellenben igénytelen
épületek sorakoznak a Sósmezőn, amelyet évtizedek óta Büdösferedőként
ismertek. Később Apor Károly fürdőtulajdonos, a marosvásárhelyi királyi
tábla elnöke három sor faházat építtetett a terület déli, északi és
nyugati oldalán. Ezután báró Apor Gábor már korszerűbb villákat
emeltetett a Büdös- hegyen, és ötven szobával rendelkező, vízvezetékkel
ellátott modern gyógyintézetet hozott létre, amely a legkényesebb ízlést
is kielégítette.
1899-ben ösvények kötötték össze a fürdő központját
képező Fidelisz- fürdőket a Büdös-, meg a timsós Katalin és Károly
barlangokkal, valamint a Fortyogó, Zsombor, Hammas és Vallató fürdőkkel,
meg a zsíros tapintású Naftaforrással. A Szemforgató forrást
szembajokra alkalmazták, használták a Bükköst és Cserest, valamint a
barlang alatt levő Timsóst.
Apor Gábor 1891-ben létesített egy
szénsavsűrítő üzemet. A korabeli reklámok szerint a büdösfürdői
gyógyvizeket többek közt csúzra, görvényre (görvély), sápkorra,
köszvényre javallották. Kneip és Winternitz rendszere szerint
berendezett hidegvizes gyógyítóintézet állt a közönség rendelkezésére.
Az erdőben tekepálya, sétányok és virágokkal díszített park pompázott. A
fürdőtelep svájci stílben épült, csatornázott fogadójában hatvan,
kényelmesen berendezett szoba várta a vendégeket. Az olvasóteremben
zongora, külföldi és belföldi újságok, képes folyóiratok szórakoztatták
az úri társaságot. Állandó fürdőorvos, gyógyítótár és postahivatal
működött. Ezt a fürdőtelepet Bálványosfürednek nevezték el.
Kárba ment összefogás
1912-ben Kézdivásárhelyen megalakult a
„Bálványos Fürdő és Szénsavgyár Részvénytársaság”, hogy megmentsék a
fürdőtelepet a román bankok erőszakos terjeszkedésével szemben. Az
Aporok – a többet ígérő román bankokat elutasítva – a kézdivásárhelyi
kezdeményezést támogatták, és a főrészvényes Kézdivásárhelyi Kisegítő
Takarékpénztár Részvénytársaságnak adták el a területet. A részvények
ára olyan alacsony volt, hogy a széles tömegek is tudtak jegyezni.
1912.
augusztus 4-én a részvénytársaság célul tűzte ki, hogy a területen levő
háromemeletes Rabonbánszállón és pár villán kívül még épít három nagy
gyógyszállót. A kezdeményezés sorsáról egyelőre többet nem tudunk,
valószínű, hogy a világháború keresztbe tett a tervezett
fejlesztéseknek. A fürdő az első világháborút követően elsorvad, és a
súlypont áttevődik a Csiszár meg a Várhegy alatti fürdőkre. A
szénsavsűrítő üzemet az 1916-os betöréskor a román katonák szétverik. A
fürdő főépületet később lebontják, és 1930-as években a helyébe épül a
szanatórium.
A Várpadi feredő
Az Aporok alapították a Várpadi feredőt is.1922-ben egy katonai konzorcium teszi rá a kezét a várromra és az alatta kialakult fürdőtelepre, így történt, hogy az a Transilvania Bank tulajdonába kerülve, Transilvania fürdőként vonult be a köztudatba. Az új tulajdonosok viszont a helyet annyira lezüllesztették, hogy látogatni sem lehetett, és a villák tönkrementek.
A Csiszárferedő
Csiszárfürdő kialakítója, Csiszár Dénes
1895-ben vásárolt meg az Aporoktól háromszáz hektár területet, ahol
színvonalas üdülőtelepet alavirágoztatott fel saját gyönyörűségére.
Kiépítette a Csiszár hidegfürdőket, a Hammas, Csokoládé, Timsós, Vallató
fürdőket, a Mogyorós, Zsófia és Jordán forrásokat. A hely annyira
népszerű volt, hogy aki számított, a nyári szezonban ott nyaralt. Mi
több, a helyi sajtó rendszeresen közölte a fürdővendégek névsorát. A
reklám sem maradt el, 1911-ben jelent meg a kézdivásárhelyi Könyvnyomda
kiadásában a Bálványosfüred és a torjai kénbarlangok ismertetése című
füzet.
A húszas évek végére felépült a Vadász- lak, a Cserepes, az
Anna-lak, a Turistaszálló, a Tóth-villa, a Csiszárvilla és a táncterem.
1941-ben, az alapító halála után a vagyon megoszlik özvegy Csiszár
Dénesné és lánya, Nagy Istvánné közt. A családot 1949- ben elhurcolják,
és tönkremennek az építmények. A Kézdivásárhelyi Vöröskereszt önkéntes
munkával nekikezd a lezüllesztett telep újjáépítéséhez, 1964-ben
létrehozzák a Bálványosfürdő Operatív Igazgatóságot, majd 1970-ben
felépülnek az Őzike és Szarvas szállók.
Kibogozhatatlan állapotok
Az 1989-es változások sem hoztak semmi
jót, a hajdani turisztikai vállalat jogutódja, az Oltul Rt.
felparcellázza a Csiszárt és 1997-ben eladja a Met-Migali Kft.-nek az
Őzike és Szarvas szállókat. Ez a szállók felújítását a sepsiszentgyörgyi
Ax Kft.-re bízza, majd a megbízó fizetésképtelensége miatt az épületek
az Ax cég tulajdonába kerülnek.
A visszaszolgáltatási törvény
megjelenése után a családtagok visszakapták a Csiszár-villát, majd a
torjai tanács visszaszolgáltatja a terület egy részét. Az Oltul Rt.
időközben a fürdőket is eladja, méghozzá a tusnádi Univers Turist
Kft.-nek, de csak az épületeket és a fürdő területét telekönyvezik, míg a
köztük levő területet nem. Az évek során az új tulajdonos jelentős
hitelt vett fel, lekötve garanciába a területet, és végül a tulajdonjog a
bankra szállt. Jelenleg nehéz kibogozni, hogy kinek mi van a
tulajdonában, mert időközben az Oltul villákat adott el a brassói
Prescom Rt.-nek is, valamint egy Rinanic nevű cég is belekerült a képbe.
Az örökösök perelnek, az erdészet keresztbe tesz
Csiszár Dénes ükunokái, és
évek óta perben állnak a Csiszárfürdő és az azt körülvevő
erdők visszaszerzéséért. A család egy végleges bírósági döntés nyomán,
2008-ban visszanyerte az erdőket, és ezt a jogukat a megyei földosztó
bizottság is igazolta. A megyei erdészeti hivatal azóta sem ismeri el
ezt a döntést, és Ioan Cosnean, a Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője
pert indított ellene. A Csiszár-leszármazottak elkészítettek egy
fürdőfejlesztési tervet, amelynek kivitelezése a jogi procedúrák
befejezése után valósulhat meg. Ioan Cosnean, a Megyei Erdészeti
Igazgatóság vezetője elismeri, hogy Csiszár Dénes örökösei jogosultak
347 hektár területre; ebből 310 ha erdővel borított, 37 ha legelő.
A
2005/ 247-es számú törvény szerint az erdőket a jogosultak a régi helyén
kaphatják vissza, és ennek megfelelően – a helyi földosztó bizottsággal
egyetértésben – az erdészet visszaszolgáltatta a területet. A
tulajdonosok megtámadták a határozatot, arra hivatkozva, hogy a terület
egy részén erdőkitermelés folyt régebben, és ők beerdősített területet
fogadnak el. A szóban forgó részen azóta újranőttek a fák, ám azok
fiatalok, és ők öreg fákat akarnak visszakapni. Az örökösök megnyerték a
pert, a döntés szerint 248 hektárt a régi területen, 99 hektárt
máshonnan kellene átadni. Az erdészet az utóbbi 99 hektár más helyen
való visszaszolgáltatását támadta meg, arra hivatkozva, hogy ha valaki
idővel ezt a területet visszakérné, bonyodalmakhoz vezetne.
A külföldiek csodálkoznak
Ezen a képtelen állapoton rökönyödtek meg azok az egyetemi tanárok és egyetemisták, akik nemrég látogatták meg a Csiszárfürdőt egy nyári egyetem programjaként. Erről a látogatásról Pál Zoltán, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára így számolt be: – Öt ország hét földrajzszakos egyetemének tanárai és diákjai kíváncsian jöttek el Bálványosra, hogy ezt a kicsi helyen fekvő földrajzi csodát láthassák. Az idegenek általában azon lepődnek meg, hogy ennyi érték ilyen szánalmas állapotban kallódik.